Hőszivattyú alias légkazán

A hőszivattyú olyan berendezés – kalorikus gép –, mely arra szolgál, hogy az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből hőt vonjon ki és azt magasabb hőmérsékletű helyre szállítsa, és aztán leadja az ottani környezetnek. Használatának célja a hőenergiával való gazdálkodás, melynek során hűtési energiát fűtésben (pl. melegvíz-készítésben) fel lehet használni, illetve környezeti hőt lehet hasznosítani. A hőszivattyú tehát olyan hűtőgép, melynél nem a hideg oldalon elvont, hanem a meleg oldalon leadott hőt hasznosítják.

Leggyakoribbak a gőzkompressziós elven működő berendezések, de léteznek abszorpciós hőszivattyúk is. A hőszivattyúk fordított üzemmódban is működnek, ekkor a melegebb hely hűtésére is használhatók. A hőszivattyúk energiamérlegüket tekintve fordított üzemmódban működtetett hőerőgépnek, „erő-hő gépeknek” is felfoghatók.*

Magyarországon folyamatos növekedés tapasztalható, de még így is elmarad a környező nyugati országokhoz képest.

*Forrás: WikiPédia

Előnyök

• nincs szükség kéményre
• nem kell bevezetni a gázt
• nyáron lehet vele hűteni
• gazdaságosabb a gázkazános fűtéshez képest
• kedvezményes GEO és H tarifa igényelhető
• megújuló, mivel környezeti energiát használ fel
• takarékos, ezáltal környezetkímélő
• napelemes rendszerrel kiegészítve akár 0 Ft-os villanyszámla

Hátrányok

• csak alacsony előremenő vízhőmérsékletű rendszer esetében ideális
• felújítások során a régi radiátoros fűtési rendszerre csak nagy körültekintéssel és tervezői egyeztetéssel alkalmazható (általában csak bivalens üzemmódban működőképes, hőszivattyú+gázkazán együtt)
• hőszivattyúval történő használati melegvíz készítésre (HMV), speciális HMV tároló szükséges
• levegős hőszivattyúk esetében a külső hőmérséklet csökkenésével a hőszivattyú jósági foka csökken (COP = jósági fok = bevitt villamos energia és a kinyert hőenergia hányadosa).

A légkazán utólagos beépítése

Hőszivattyút utólag csak nagy körültekintéssel szabad beépíteni, mert gazdaságos működése nagymértékben a függ a meglévő fűtési rendszer jellegétől. Az utólagos beépítés jóval nagyobb körültekintést és szakmai tudást igényel, mit az új-építésű házak esetében és sok esetben maga a hőleadói oldal is teljes átalakítást igényel.

Hőszivattyú tervezése és kivitelezése az új-építésű házak esetén

Ilyenkor a rendszert eleve alacsony hőmérsékletűre tervezik (padlófűtés + mennyezetfűtés-hűtés), hogy a legoptimálisabb legyen hőszivattyús üzemre. Gépésztervező bevonása javasolt, hisz egy nem megfelelően kialakított rendszer később „sok fejfájást okozhat a tulajdonosának”.

Mi, 18 éves tapasztalattal a hátunk mögött tudunk Önnek segíteni az igényeinek megfelelő rendszer kiválasztásában és telepítésében.

Kapcsolat